Ahogy egyre több eszköz és szolgáltatás kapcsolódik az internethez, a kiberbiztonság egyre nagyobb kihívássá válik vállalatok és egyének számára egyaránt. Az egyik legsúlyosabb fenyegetést az úgynevezett DDoS (elosztott szolgáltatásmegtagadásos) támadások jelentik. Ezek a támadások arra irányulnak, hogy működésképtelenné tegyék a célpontot azáltal, hogy hatalmas mennyiségű forgalommal árasztják el. Egy sikeres DDoS támadás akár teljes vállalati rendszereket és webszolgáltatásokat is képes bedönteni, súlyos pénzügyi és presztízsveszteséget okozva. Lássuk, mit is takar pontosan a DDoS fogalma, és milyen védekezési lehetőségek állnak rendelkezésre!
Mi a DDoS támadás?
A DDoS a Distributed Denial of Service, vagyis elosztott szolgáltatásmegtagadás rövidítése. Lényege, hogy a támadó felhasznál számtalan fertőzött eszközt (botneteket) az internetről, amelyek összehangoltan és folyamatosan kéréseket vagy adatforgalmat generálnak a célpont felé, ezáltal túlterhelve azt. A végeredmény, hogy a célpontul szolgáló weboldal, szerver vagy teljes hálózat működésképtelenné válik és elérhetetlenné válik az ügyfelek és felhasználók számára.
A DDoS célpontjai igen változatosak lehetnek. Ezek között gyakran találhatók bankok, kereskedők, kormányzati és oktatási oldalak, játékszerverek, de akár magánszemélyek vagy aktivista csoportok is. A támadók indítéka szintén széles skálán mozog a zsarolástól kezdve a politikai motivációkig vagy egyszerű ártó szándékig.
A DDoS támadás fajtái
A DDoS támadásoknak több gyakran alkalmazott típusa létezik. A sávszélesség-támadásoknál a célt adatforgalommal árasztják el, pazarlva a sávszélességet. A protokoll-támadások a célrendszer réseit, hibáit használják ki rosszindulatú forgalom generálására. Az alkalmazás-réteg támadások pedig arra összpontosítanak, hogy túlterheljék a célalkalmazások erőforrásait és összeomlasszák azokat.
Ezeken belül a leggyakoribb DDoS vektort a DNS-amplifikációs és a HTTP-tartalom támadások jelentik. Emellett előfordulhatnak még úgynevezett reflected/spoofing támadások, amikor a támadók köztes eszközöket használnak a forgalomirány elleplezésére.
Hogyan működik egy DDoS támadás?
Bár léteznek egypontos, azaz egyetlen gépről indított DDoS variánsok is, a legsúlyosabb és legnagyobb kihatású támadásokat botnetek segítségével hajtják végre. Egy botnet rengeteg, vírussal vagy kártevővel fertőzött számítógépből, okoseszközből és más internetre kapcsolt berendezésből áll, amelyek ideiglenesen a támadó irányítása alá kerülnek.
A botnetek tagjai a támadó parancsára egyszerre kezdenek nagy mennyiségű adatforgalmat generálni a kiválasztott célpont felé, ami végül túlterheli annak erőforrásait és rendszereit. Mivel az adatforgalom sok ezer forrásból érkezett, a hagyományos védelmi megoldások gyakran nem képesek megbirkózni a problémával.
A DDoS támadások elleni védekezés
A DDoS támadások komoly veszélyt jelentenek és súlyos károkhoz vezethetnek. Ezért elengedhetetlen, hogy a szervezetek és szolgáltatók megfelelő védelmi intézkedésekkel készüljenek fel ezek kivédésére. Az alapszintű lépések közé tartozik a rendszerek sérülékenységeinek feltárása és javítása, erős hitelesítés alkalmazása, valamint megfelelő tartalék-erőforrások biztosítása a felesleges forgalom ellensúlyozására.
Fejlettebb DDoS elleni védelemhez azonban speciális hardveres vagy felhő-alapú megoldásokra lehet szükség, amelyek képesek felismerni és szűrni a rosszindulatú forgalmat. Ilyen megoldások a webapplikáció-tűzfalak, DDos mitigációs rendszerek, valamint a specializált DDos megelőzési szolgáltatások. Ezek tűzfalszerű védőfalat képeznek a célpontok elé, részben vagy teljesen elnyelve a támadó adatforgalmat.
